Miben más a New York Salsa?
Miben különbözik a New York Salsa pl. a kubaitól? Sokszor kapom ezt a kérdést kezdő tanítványaimtól és azoktól, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy belekezdjenek a kubai stílus mellett a modern „vonalon vezetett” salsa stílusokba is.
Ezt a cikket csak azért bátorkodom megírni Nektek, mert régebben jómagam is rengeteget táncoltam casinót (azaz kubai salsát), bár az igaz, hogy kb. 10 éve szinte csak vonalas salsát táncolok. Másfél évig tagja voltam egy kubaiakból álló fellépőcsapatnak Németországban. Körbeutaztuk a világot egy kis vidám zenekar táncos kísérőjeként, így autentikus forrásból jutottam hozzá a kubai néptáncok alapfiguráihoz és alap-mozdulataihoz.
A kubaiakkal eltöltött idő mindmáig felejthetetlen része az életemnek, sokat köszönhetek nekik, természetszeretetük és az életbe vetett hitük, lelkesedésük belém ivódott és részemmé vált. Ma is szívesen gondolok vissza a velük töltött időkre, a közös tánc-turnékra és a fellépéseinkre. És bár spanyolul nem tudtak (jól) megtanítani, mégis a hatalmas életérzésükből egy darabka a sajátommá vált. Gyakran színezem a modern salsa stílusokat a tőlük ellesett "vallásos-rituális" elemekkel, nem csak azért mert érdekes mozdulatok, hanem azért is, mert olyan tagadhatalanul ősiek is.
De térjünk a tárgyra! Miért váltottam a New York Salsa stílusra? Elég jól elvoltam a kubaiakkal, de egyszer (véletlenül) megláttam a Heidelbergben állomásozó amerikai (NATO) katonákat valami - addig számomra ismeretlen - egészen más felfogásban táncolni. „Igazi, ízes-fűszeres” salsát táncoltak, pedig ezek a katonák nem kubaiak voltak, hanem többnyire "csak" puerto ricóiak és amerikaiak. Figyelve őket teljesen ledöbbentett a tény, hogy a salsának van egy finomabb, elegánsabb és lazább változata is, amely egyébként az addig általam megismert kubai mozdulat-arzenált is stílusosan alkalmazta ...és én erről addig nem is tudtam. Mindezért hálás vagyok Victor Manuelle-nek, hogy akkor eljött hozzánk koncertezni és alkalmat nyújtott arra, hogy meglessem a puertó ricóiakat tánc közben.
Ezeknek az embereknek (egyszerű katonáknak) még lépni sem kellett igazán ahhoz, hogy az addig általam tapasztaltnál kb. százszor nagyobb érzést és hangulatot keltsenek maguk körül a testükről leolvasható könnyed ritmusokkal! Mindig is bajom volt a kubai salsa trappolós-kézcsavargatós "megoldásaival", amelyeknek a táncolása nem ritkán hatalmas erőfeszítésembe került, mintha kibogozhatatlan csomókat kellene kötnöm a partnerem kezeire és véget nem érő bírkózás venné kezdetét. De ez egészen más volt! Könnyed, játékos és végre először életemben nem az erőtől duzzadó fogásokat és feszes forgatásokat láttam, hanem gyors és gördülékeny, kényelmes, "sima" és laza lendületeket, amelyek mögül kivillant a jellegzetesen szélesszájú tipikus puerto ricói mosoly.
Egy szó mint száz …beleszerettem a „STÍLUS”-ba! A finomsággal, a dinamikával, a hullámzó testmozgással, az érzéki simogatásokkal és a végtelenül éles és gyors forgásokkal együtt. A lányok csak úgy villantak jobbra, balra és mégis – számomra addig ismeretlen természetességgel és kecsességgel - tudták őket irányítani a latinosan macho (ám mégis valahogy gyengéd és elegáns) puerto ricói férfiak. A kubaiak közötti addigi pályafutásom alatt egyszer sem láttam még hasonló kategóriájú szépséget és könnyedséget, mint amit a puerto ricóiaknál tapasztaltam! Órákig tudtam csodálni őket, némelyiküket fel is vettem videóra, hogy én is megtanulhassam egyszer ezt a csodát!
Később megtudtam, hogy a puerto ricóiak salsája szinte egy az egyben megegyezik a New York stílussal, a New Yorkban lakó kb. 1,5 milliós puerto ricói embertömeg miatt. És ez az ominzózus koncert (ez az egyetlen egy alkalom) elég volt ahhoz, hogy a New York Salsa mellett döntsek. Hiszen szerintem ez nem csak hogy fűszeresebb és jobban néz ki, de érzésben is más kategória. Kényelmes, puha, lágy, elegáns és dinamikus és mégis mintha tartalmazná a kubai táncok mozdulatkészletét is. Táncos körökben ezt úgy mondják, hogy a casino az önmagában "csak" kubai salsa, de a későbbi New York és Los Angeles Salsa tartalmazza a kubai elődjét is.
Ami legelőször szemet szúrhat a N.Y. Salsa stílusjegyei közül kubais nézőpontból, az a rezzenéstelen „levegőben úszó” tánctartás, ráültetve egy lendületes alaplépésre. A stílusra jellemző extra lendületesség (már az alaplépés is ilyen!) a későbbi Los Angeles stílusokra is átragadt, némi ütembeli egyszerűsítéssel. Nincs lefulladás, nincs lendületvesztés, nincs taposás, képcsavargatás és darálás ...csak színtiszta lendület, dinamika, mosoly és lazaság! Nekem ezt jelenti a New York Stílus.
|